Mindenszentek

Mindenszentek napja: november 1.

Mindenszentek napja november elsejére esik, a Halloween (október 31.) és a Halottak napja (november 2.) közé. Maga a Halloween is ezen ünnepnapról kapta a nevét: a "Hallowe'en" elnevezés, ugyanis az "All Hallows Eve"-ből ered, ami magyarul annyit tesz: Mindenszentek előestéje.

Az egyházi ünnep gyökerei több, mint ezer évre nyúlnak vissza: a keresztény világban a IV. századtól ünneplik. Ha a Halloween elnevezések eredetéről említést tettünk, illő megemlékezni arról is, hogy a Mindenszentek elnevezésének saját kultúránkban milyen változatai vannak. Az ünnep a göcsejiek ajkán mincién napjaként él, a szegediek mindenszentök napjaként emlegetik. De mi is az a Mindenszentek vagy mincién napja, honnan ered, és milyen hagyományok köthetők hozzá?

A hagyomány gyökerét keleten találjuk, ahol a 4. században minden vértanú közös ünnepeként tartják. Az egyes egyházak ekkor még más-más napokon tartották az ünnepet: május 13-án, húsvét utáni pénteken, vagy pünkösd utáni vasárnapon. Ez utóbbin ünnepli a keleti egyház még ma is.
A 7. században nyugaton IV. Bonifác 609. május 13-án szentelte föl a római Pantheon-t - a valaha az összes pogány isten tiszteletére épült templomot Szűz Mária és az összes vértanú tiszteletére.
A 8. század második felében III. Gergely (731-741) a Szent Péter bazilikában kápolnát készíttetett nemcsak a vértanúk, hanem valamennyi szent tiszteletére.


A 9. században végül IV. Gergely (827-844) november elsejére tette az ünnepet, ennek okai egyrészt praktikusak, másrészt historikusak voltak. Praktikus oka volt, hogy a sok zarándok ellátása könnyebb ilyenkor aratás és szüret után, mint májusban. Történeti oka pedig, hogy korábban a kelták Haloween hagyományhoz - habár ellenkező előjellel - keresztény szokások is társultak: a keltáknál a Halloween, azaz október 31. estéje zárta az óévet, majd november elseje mulatozással, önfeledt ünnepléssel, keresztény mércével mérve "kicsapongással" indította az újat. A keresztény világ jónak látta e hagyomány ellensúlyozásaképp november kalendáját három vezeklő nappal megülni.

Katolikus tanítás szerint az élő és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak, és az Úr színe előtt egymásért könyörögnek, helytállnak. Mindenszentek napja mindazon megdicsőült lelkek ünnepe, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön-külön név szerint nem emlékezik meg.

Amint a jelenések könyve írja

(7, 9-10):

Ezután akkora sereget láttam, hogy meg sem lehetett számlálni, minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből. Ott álltak a trón és a Bárány színe előtt, fehér ruhába öltözve, kezükben pálmaágakkal. Nagy szóval kiáltották: "Üdv istenünknek a, aki a trónon ül és a Báránynak!"

(Mindenszentek litániája).

Mindenszentek Magyarországon

Természetes, hogy Mindenszentek ünnepét középkori misekönyveink számontartják. Érthető, hogy a bencés Cluny hatására, amely az ünnepet kezdeményezte, a magyar bencések is korán kiveszik részüket a kultusz szolgálatából. Ilyen a pécsváradi apátság Mindenszentek-temploma(1158), a bencés Osztrómindszent (1183), továbbá Németújvár (Güssing, középkor) és Szalka (középkor) titukusa.

Mindenszentek ünnepe és tisztelete igazában mégis a tridentinummal kezdődött, amely eredendően a reformáció ellenében megfogalmazódó, egyszersmid a katolikus egyházat is újraformáló zsinat volt. A Mindenszentek ünnepe a tridenti hatásra újjászülető szentkultusz nyomán válik általánosabbá. Monumentális barokk mennyezetfereskóinkon (Győr, Eger) megnyílik az ég, és láthatjuk a mennyország népét, a minden szentek seregét. Barokk oltárképeink előterében nemzeti szentjeink állnak színpompás díszmagyarban: Csehimindszent (1732, Dorffmeistter István).


Bár az ünnep a szentek egyetemes egyességét lelkendezve hirdeti és ezzel az európai közösségtudat kialakításában is jelentős része volt, önállóságát, liturgikus rangját azonban az idők során részben elvesztette, és gyakorlatilag a halottak napjának vigíliája lett belőle. Az ünnep hagyományának továbbélését biztosítja  viszont, hogy november elseje 2001. óta több évtizedes szünet után ismét piros betűs ünnep, azaz munkaszüneti nap.